Sesshoumaru kicsi h�gocsk�ja

A madarak vid�man csicseregtek, de egy hangos robban�sra az �sszes elrep�lt. A robban�s az erd� k�zep�n l�v� 
tiszt�sr�l j�tt, ahol k�t l�ny m�rte �ssze az erej�t. Az egyik eszeveszett sebess�ggel folyamatosan t�madott, de a 
m�sik folyamatosan h�l�totta a t�mad�sait. A k�t l�ny k�t ellens�ges orsz�gnak a kir�lyn�je. A k�t kir�lys�g m�r 
�vsz�zadok �ta h�bor�zott, de egyik sem tudott a m�sik f�l� kerekedni. Az a l�ny aki tele volt d�hhel az Achorionok 
uralkod�ja Naressina, m�g a m�sik aki hal�l nyugodtan k�zd Kuroro a Muchorion kl�n kir�lyn�je. A t�mad�sok 
hat�sosak lettek volna, ha eltal�lj�k Kurorot, de mivel az ellenf�l tele volt d�hhel nem tudott pontosan c�lozni �gy a 
t�mad�sai csak s�rolni tudtak.
 - Mi van, csak nem f�radni kezdesz! - mondta Kuroro g�nyos mosollyal az arc�n.
 - Nem, �n nem f�radhatok ki! - mondta Naressina.
 - Ok�! Akkor folytassuk! - r�h�gte Kuroro.
 - Rendben! - mondta Naressina, aki m�r hulla f�radt volt, m�g a vele szemben �ll� l�ny m�g csak nem is 
verejt�kezett.
A csata folytat�dott. Naressina csap�sai egyre gyeng�bbek voltak, de szerencs�j�re Kuroro is kezdett f�radni. 
Naressina t�rdre rogyott a f�radts�gt�l. Erre Kuroro megsz�lal:
 - Te t�nyleg hulla vagy! - mondta Kuroro kuncogva.
 - Rajta! �lj meg! - ny�gte Naressina egy kiss� akadozva.
 - Nem! Nem �rdemled meg, hogy h�sk�nt halj meg! - mondta Kuroro �s ezzel bedugta tokj�ba a kardj�t. - Ha most 
meg�llek akkor az achorionok h�sk�nt fognak tisztelni, de ha nem �llek meg...
 - Akkor mi lesz? - k�rdezte Naressina.
 - ...akkor az eg�sz d�monvil�g rajtad fog r�h�gni! - mondta Kuroro a v�g�t m�r hangosan. �s elteleport�lta mag�t, j� messzire.
M�shol:
 - Mi volt ez? - k�rdezte egy fiatal gyerekhang.
 - Fogalmam sincs! - mondta egy rekettes hang.
A kisl�ny �gy fel�v�lt�tt, hogy a fr�sz j�tt r� a t�rs�ra:
 - Sesshoumaru nagy�r! Sesshoumaru nagy�r!
 - Menny�nk! - mondta Sesshoumaru.
 - Mi volt az a robban�s Sesshou... - nem tudta befejezni a mondatot, mert valaki h�tulr�l ber�ntotta egy bokorba �s befogta a sz�j�t.
 - Nyugi kisl�ny! - mondta egy suttog� n�i hang.
 - Ki vagy te? - k�rdezte Rin.
 - Az most nem fontos! Arra k�rlek, hogy ezt add �t �t Sesshoumarunak! - mondta a Kuroro ("a l�ny").
 - Ok�! De... - mire mondta volna a k�rd�s�t Kuroro m�r elt�nt.
Rin gyorsan Sesshoumaru ut�n futott, �s a kez�be nyomta a levelet.
 - Ezt k�ldi neked valaki! - mondta kedvesen mosolyogva Rin. - Olvasd el! Olvasd el!
 - Rendben, de ki k�ldi? - k�rdezte Sesshoumaru.
 - Egy n�ni! - mondta Rin.
Sesshoumaru ilyedt arcot v�gott amikor elkezdte olvasni a levelet.
A lev�lben ez �lt:

B�tyusk�m!
Rem�lem m�g eml�kszel r�m.
Azt szeretn�m hogyha holnap napkelt�re
a d�l-nyugati temet�be j�nn�l.
L�gyszi l�gy ott!

                                                Hugocsk�d
                                                Kuroro

Mikor v�gig olvasta a levelet egy k�nycsebb gurult le az arc�n.
 - H�t m�g �lsz? Persze, hogy ott leszek! - suttogta Sesshoumaru. - Azt hiszem meg fogly�tok ismerni a hugomat!
 - Van hugod Sesshoumaru nagy�r? - k�rdezte Jaken.
 - V�gre Inuyash�n k�v�l valaki m�st is megismer�nk Sesshoumaru nagy�r csal�dj�b�l! Hurrrrr�!!!!!!!!!!!!!!! - �ljenez-
te Rin.
 - Jobb lesz ha m�ris elindulunk, mert k�l�nben soha nem �r�nk oda! - adta ki a parancsot Sesshoumaru.
�s a kis csapat �tnak eredt.
 - �gy soha sem �r�nk oda! - panaszkodott Sesshoumaru. - De van egy �tletem!
(Sesshoumarunak az az �tlete t�madt, hogy kuty�v� v�ltozik, �s �gy mag�val tudja vinni Rnt, �s Jakent.) A yukai m�ris kutyaszellemm� v�ltozott, �s lehasalt a f�ldre, hogy Rin �s Jaken r� tudjanak m�szni.Amint ez megt�rt�nt, m�r indultak is a d�l-nyugati temet�be.
 - Rin! Rin �bredj! - mondta Jaken.
 - Mi az? - k�rdezte Rin.
 - Meg�rkezt�nk! - mondta Jaken.
 - Kuroro! Merre vagy? - k�rdezte Sesshoumaru.
 - Itt vagyok! - ezzel Kuroro kiugrott a bokorb�l, de Sesshoumarut �gy megilyessztette, hogy a nyak�nn�l fogva a leveg�be emelte.
 - Letenn�l! - mondta Kuroro egy kicsit morcosan.
 - Ja! Persze! - ny�gte ki Sesshoumaru �s elengedte Kuroro nyak�t, aminek az lett a k�vetkezm�nye, hogy szeg�ny l�ny a f�ldre zuhant. - Upsz! Bocsi!
 - Semmi gond! - morogta Kuroro.
 - H�t akkor! Mi�rt h�vt�l? - k�rdezte Sesshoumaru.
 - Az�rt, hogy...
 - Mi?
 - ...az�rt, hogy meg�lljelek! Ha-ha!

Folyt. k�v.